Érdekes téma jutott eszembe a hétvégén, amikor is egy sportrendezvényen voltunk, ahol az egyik fő szervező hölgy nagyon szép szavakkal illetett engem egy társasági beszélgetés során. Bár nem nagy dolog mindez, de nekem sokat jelentett, és el is gondolkoztam azon, hogy miért…
Azon kívül, hogy az embernek mindig jól esik, ha megdicsérik, mert ez legyezi a hiúságát, van ennek a dolognak egy sokkal mélyebb, sokkal meghatározóbb célja, ami -hogy egy kis túlzással éljek- sokkal jobbá teheti a világunkat!
Az embereket többféleképpen lehet motiválni abban, hogy jobban teljesítsenek. Lehet finoman tanítgatni őket, példákat lehet felhozni nekik, hogy mások hogyan értek el sikereket, lehet edző módjára kicsit erőszakosabban nyomás alá helyezni az illetőt. Ezek külön-külön, illetve egyszerre is működhetnek. De van egy módszer, amit nem érdemes kihagyni, és ez a pozitív visszajelzés! A dicséretnek szerintem varázsereje van, és a legjobb az egészben, hogy teljesen ingyenes, és nem is kell érteni ahhoz, amilyen témában éppen segíteni szeretnénk barátunknak, ismerősünknek, rokonunknak, munkatársunknak, vagy bármilyen környezetünkben élő embertársunknak. Ugyanis az elismerés mindig pozitív töltetet hordoz magában, és nagyon komoly építő ereje van, még akkor is, ha nem a leg 100%-ig kompetensebb személy által részesülünk belőle. Például egy sportverseny után, amikor a nagymamánk szerint mi voltunk a legjobbak, még akkor is, ha nem győztünk! 🙂 De persze ennél még nagyobb értéke van, ha ezt mondjuk az edző, vagy egy abban a sportágban nagyon is járatos személytől kapjuk, a lényeg, hogy erre szükségünk van. De lehet ez munka, művészet, hobbi, bármi, ami fontos nekünk, amiben ki szeretnénk teljesedni, amiben szeretnénk jobbak lenni. Hiszen ha megkapjuk a dicséretet az eddigi teljesítményünkért, vagy csak simán a személyiségünkért, hogy olyanok vagyunk amilyenek, akkor erre a jövőben is szeretnénk majd rászolgálni, tudniillik ezek által hisszük el azt, hogy vannak értékeink. Ezáltal tudatosul bennünk, hogy jó úton járunk, és ebben nagyon nagy szerepe van a pozitív visszajelzéseknek, amik építik a környezetünket, építik a minket körülvevő embereket, azok teljesítményét javítják, hozzátesznek a pozitív hangulathoz, tehát csak profitálni lehet belőle!
Vannak olyan emberek, akik azt hangoztatják, hogy nekik nincs szükségük ilyen visszacsatolásokra, reakciókra, ők ennél tudatosabbak, erősebbek, nem ezek fogják meghatározni őket, illetve ezek nélkül is elérik céljaikat. Nos, lehet, hogy tényleg léteznek ilyen emberek, de biztosan kevesebben, mint amennyien ezt állítják magukról, mert bár különbözőek vagyunk sok szempontból, mégis vannak olyan emberi vonások, amik szinte mindenkit jellemeznek. Mindenkinek jól esik a szeretet, a méltatás, a gratuláció, ha hisznek benne, ha motiválják, és persze ha dicsérik.
Ha vannak is olyan emberek, akik szerint ez nem fontos, illetve el lehet lenni ezek nélkül is, olyanból már több akad, akik a másik oldalról valamilyen oknál fogva képtelenek másokat elismerni. Nem megy nekik ez a dicséret dolog. Ez lehet egy elégedetlen szülő, egy tanár, egy házastárs, egy féltékeny, vagy frusztrált barát, egy túl szigorú edző, vagy éppen egy pökhendi főnök. Persze fel lehet hozni, hogy olykor az elismerés hiánya még nagyobb teljesítményre sarkalja az alul értékelt embereket, hiszen lehet olyan sztorikat hallani, hogy xy azért küzdött megkétszerezett erővel, hogy olyantól vívja ki az áhított megbecsülést, akitől soha nem kapta meg, és ez vezetett kiemelkedő hatékonyság eléréséhez. Van ahol ez tényleg működik, szélsőséges esetekben, esetleg szélsőséges teljesítményt elvárva. De az élet legtöbb területén nem erről van szó. Illetve egy idő után, még azoknak is szüksége lesz a pozitív visszajelzésekre, akikkel fentebb példálóztam. Még ha az elején kicsit kell is nekik a méltánytalan elbánás, nehogy elbízzák magukat, hogy szorgalmasabbak legyenek, az eredmények születésekor, a további eredményekhez már ezeknek az embereknek is kell majd az elismerés. És persze azt sem lehet tudni, hogy az ilyen esetekben mi lett volna ha már az elejétől kap az illető némi elismerést, lehet, hogy még eredményesebb lett volna, vagy hamarabb érte volna el sikereit, hiszen ha valaki tehetségesnek, szorgalmasnak születik, annak ez doppingként hat, nem pedig visszafogja.
De én az élet egyszerűbb területeire, egyszerűbb embereire gondoltam, hétköznapibb dolgok esetén. Ahol egy kis bizalomépítéssel, egy kis méltatással, törődéssel, hangoztatott elismeréssel nagyon sokat lehet elérni. Nem kell itt feltétlenül nagy dolgokra gondolni! Ha egy munkatársunk például új inget vesz, vagy fodrásznál volt, és mi ezt észrevesszük, akkor ne sajnáljuk ezt megjegyezni! Ha látjuk a facebookján, hogy le tudott futni 10 km-t, vagy ki tudott nyomni fekve 100 kg-t, akkor ismerjük el abban az esetben is, ha ez nekünk gyerekjáték, csak veregessük meg a hátát, és mondjunk annyit, hogy „Csak így tovább!” Pozitív lesz a hangulat, örömöt okozunk embertársunknak, motiváljuk abban, hogy amiben jó, abban még jobb legyen, tehát kicsit jobbá tesszük a világot! 🙂 Arról nem is beszélve, hogy az élet törvényszerűségei alapján, ha sok ilyet adunk, ha nem sajnáljuk elismerni, ami elismerésre méltó, minket is megjutalmaznak majd hasonlókkal, nekünk is jól fog esni, minket is arra ösztökél majd ez a kis ajándék, hogy toljuk tovább, mert jó úton haladunk.
Én eddig is olyannak tartottam magam, aki nem fukarkodik ezekkel a dolgokkal. Akik ismernek, akik körül vesznek, azok tanúsíthatják, hogy mindig igyekeztem mindenkihez intézni egy-egy jó szót, elismerni a teljesítményét, vagy csak simán azt, ha jó ember, lenyűgöző személyiség, okos, intelligens, stb. És most, hogy ez a kis beszélgetés megtörtént, jöttem rá, hogy ez mennyire király dolog. Nem azért csináltam eddig, mert elvártam volna hasonlókat, de basszus, baromira jól esik, ha az embert elismerik, szépen beszélnek róla, és ez arra sarkallja, hogy maradjon is ilyen, jó úton halad és továbbra is meg akar majd felelni ezeknek az elismeréseknek.
Szóval ha láttok változást a környezetekben, látjátok valakin, hogy igyekszik, eredményeket ér el, vagy csak simán jobban néz ki, mint tegnap reggel, ne habozzatok ezt tudatni vele! Mondjátok ki hangosan, dicsérjétek meg, és meglátjátok, nektek is sokkal jobb lesz, az öröméről nem is beszélve!
Köszi, hogy végig olvastátok!
