“Engedd el!”
Nem olyan rég írtam egy kis szösszenetet az elengedés fontosságáról, de ennek ellenére most ugyanazt a témát egy másik nézőpontból közelíteném meg! Manapság sokszor hallom ezt a divatos jó-tanácsot kilátástalan szituációkra, döglődő párkapcsolatokra, túl kockázatos üzleti döntésekre, bonyolult vitákra… Ésszerű, átgondolt, tömör! Logikus is lenne meg minden… De az emberek nem ilyenek!
Ez nem matek, mi meg nem számítógépek vagyunk! Bárcsak ilyen egyszerű lenne, de nem az! Az embert nem csak a józan esze, a logika, meg az átgondoltság teszi emberré! Érző, intuitív lényekként, sokszor a megérzéseinkre, a szívünkre hallgatunk az eszünk helyett, teszünk meggondolatlan cselekedeteket, hozunk látszólag irracionális döntéseket… Mert olykor nem lehet és nem is kell alkalmazni az “Engedd el!” felfogást! Hiszen akkor hol maradna az érzelem, a szenvedély, a bolondozás? Néha jó hülyeséget csinálni, jó nem azt tenni ami logikus, megszeretni, kitartani, küzdeni érte még akkor is, ha nincs esély, ha látszólag nem éri meg… Mert hányszor rácáfolt már az élet arra, hogy sokszor a szív képes győzedelmeskedni a józan ész, a logika felett! Emberek sorsát, vállalkozások sikerét, érzelmek beteljesülését hozta eredményül, hogy az nyert, aki a szívére hallgatott, és akkor, amikor azt mondták neki: “Engedd el!” ő másképp döntött! Kitartott az álmai, az eszméi, az érzelmei mellett! Beleállt a harcba, és neki állt még-jobban küzdeni!
